Srí Prahláda, vagy más néven Prahláda Mahárádzsa, akinek több évezreddel ezelõtti történetét az õsi védikus írások (pl.: Srímad-Bhágavatam, Visnu-purána) számos helyen említik. Már ötéves korában is kitûnt a Legfelsõbb Úr iránti odaadó természetével.

“Az Úr lótuszkezének érintését érezve néha lelki boldogság árasztotta el, elnémult, s egész teste borzongott. Az Úr iránti szeretetében félig zárt szeméből könnyek csordultak ki.” (Bhág.7.4.41)

Apja, a démonikus mentalitású Hiranyakasipu az akkori világ hatalmas uralkodója volt, aki a materialista elveket szerette volna átadni fiának. Prahláda hitét nem tudta megrendíteni az ateista nevelés, sõt félelmet nem ismerve több ízben a társait is rávette az Úr odaadó szolgálatának gyakorlatára.

“Prahláda Mahárádzsa így szólt: Aki kellőképpen értelmes, annak emberi testét egészen élete kezdetétől — azaz kora gyermekkorától — arra kell használnia, hogy minden más elfoglaltságról lemondva az odaadó szolgálat tetteit végezze. Emberi testhez nagyon ritkán jut az élőlény, és annak ellenére, hogy ez éppúgy ideiglenes, mint a többi test, fontos, mert emberi testben odaadó szolgálatot végezhetünk. Már a legcsekélyebb őszinte odaadó szolgálat is teljes tökéletességgel ajándékozhatja meg az embert.” (Bhág. 7.6.1)

Apja egyre erõszakosabb eszközökkel próbálta ebben megakadályozni hívõ fiát, míg végül többféle módon el akarta pusztítani. Prahláda nem védekezett, csak mindig a Legfelsõbb Úr oltalmába ajánlotta magát, s csodálatos módon minden veszélyhelyzetbõl megmenekült.

“Hiranyakasipu hatalmas elefántok lábai elé vetette a fiát, rettenetes óriáskígyók közé dobta, pusztító varázsigéket mondott rá, ledobta egy hegytetőről, megtévesztő fortélyokkal csapta be, mérget adott neki, éheztette, rendkívüli hidegben, szélben, tűzben és vízben kínozta, súlyos köveket dobott rá, hogy agyonzúzza, de nem tudta elpusztítani. Amikor aztán rájött, hogy sehogyan sem árthat Prahládának, aki tökéletesen bűntelen volt, nagy aggodalom lett úrrá rajta, hogy mit tegyen.” (Bhág. 7.5.43-44)

Amikor végül Hiranyakasipu személyesen akarta megölni a fiát, megjelent a Legfelsőbb Úr Nriszimhadéva formájában, és végzett a démonikus királlyal.

Kiemelkedõ példája miatt Prahláda Mahárádzsát választottuk iskolánk névadójául.